A Korrupcióellenes Igazgatóság hivatalos kéréssel fordult az igazságügyi miniszterhez, hogy az kezdeményezze Cătălin Voicu szenátor mentelmi jognak megvonását. Ugyanis csak a tavaly kétszer fogadott el nagyon komoly összegeket azért, hogy befolyásával a fizetők javára fordítsa a nyomozó hatóságokat, valamint a legfelső bíróságot. Korábban annak érdekében üzérkedett a befolyásával, hogy X meg Y valamilyen kormánypozícióhoz jusson, ő maga belügyminiszter akart lenni Marian Vanghelie segítségével, de Emil Boc nem fogadta el a PSD-nek ezt az ajánlatát.
Érdemes megnéznünk, hogy milyen pályát is futott be egy, a szenátusban ülő figura, mert vannak még hasonló szép pályák a hazai közéletben.
A nagyszebeni tisztiiskolát végezte a híradós fegyvernemnél, majd a rendőrakadémián jogot tanult. 1989 előtt a legfőbb ügyész adjutánsa volt, utána pedig a kormányőrség (SPP) tisztje lett. Itt Ion Iliescu kedvence volt, mert előléptette tábornokká, s kétszer ki is tüntette az exelnök, 2000-2004. közti mandátuma idején annak nemzetbiztonsági főtanácsadója volt. Miután a SPP generálisa lett, áthelyezték a Legfelső Védelmi Tanácshoz. A SPP egykori parancsnokával együtt céget alapít, amely őrző-védő szolgálattal, nyomozással és potokollszervezéssel foglalkozik.
Nagy barátja Viorel Hrebenciucnak, így 2004-ben képviselő lesz, 2008-ban pedig szenátor. Korábban az a hír járta, hogy annak idején ő is felvett egy csekély 60 000 dollárnyi hitelt a Bancorextől, amely aztán csődbe ment.
Ha van a mostani honatyák között volt és maradék nómenklaturista, Cătălin Voicu bízvást annak nevezhető. Azt írja a bukaresti sajtó, hogy erős szálak fűzik az alvilághoz, így ő az egyik összekötő a bűnözői körök és a politika csúcsai között, s amiért most elindult ellene az eljárás, az olyan bűn, ami az ő köreiben természetes. Hiszen mi az, ha egy bennfentes kap egy üzletembertől 250 000 új lejt és 200 000 eurót annak fejében, hogy közbenjár az ugyancsak ebbe a körbe tartozó legfelsőbb törvényszéki bíráknál az érdekében? Vagy 119 000 új lejt azért az ígéretért cserébe, hogy elintézi a bukaresti rendőrség fejeseinél azt, hogy ne javasoljanak vádemelést egy másik üzletember esetében?
Valószínűleg a dolog mégis nagyon szemet szúrhatott mindenkinek, ha elindult ellene az eljárás. De mikor szabadul meg a közélet a hasonszőrűektől…?

Veres István