Vannak olyan mesterségek, amelyek a technika fejlődésével egyre jobban háttérbe szorulnak, homályba vesznek. Ilyen a kádár szakma, amelyet már csak elvétve, falusi udvarokban űznek régi mesteremberek.
– Hatvannyolc május elsején mentem be a cseleféhez (szerk. megj. CLF – Gyümölcs- és zöldségfelvásárló központhoz) és attól kezdve kilencvenig ott dolgoztam. Azért érdekelt éppen a kádármesterség, mert itt lehetett a legtöbbet keresni: háromszor annyit kaptunk, mint egy gyárban vagy akárhol. Igaz: reggel hattól este kilencig-tízig dolgozni kellett, nem volt megállás, de csak nyolc órát „pontáltak”. A gyárból rengeteg hibás hordó jött ki, azokat kellett rendbehoznunk. Mielőtt az árut beletették, ki is kellett parafinoznunk a hordót – mesél hordókészítői pályafutásáról a kökényesdi Kormányos Illés, miután félbeszakítjuk őt a kukoricadarálásban, és szóba elegyedünk vele az udvarán. Mint mondja, a szakmát szomszédjától, Kormányos Sándortól tanulta, 26 évesen. Hogy milyen adottságra van szükség ebben a tevékenységben? Elsősorban a testi erő a lényeg – kapjuk a választ –, hiszen a dongák összefogását szolgáló vas megfelelő összeszorítása alapvető tényező.
A kökényesdi felvásárlóközpontban annak idején havonta mintegy ezer hordót készítettek, elsősorban az exportra szánt földieper tárolására. Emellett savanyúkáposzta is készült itt megyebeli éttermek számára, és szilvát, almát, paprikát is tároltak hordókban.
– Mikor megszűnt a kollektíva, a „cselefe” is bezárt. Máma nagyon jó lenne egy ilyen felvásárló, hiszen az epret, a zöldséget a viszonteladóknak kénytelenek eladni a gazdák – akik annyit fizetnek érte, amennyit akarnak.
Az idős kádár ma már nem dolgozik rendszeresen, csak akkor, ha hordót, sózót visznek hozzá javításra. Újakat is készít, ezekre viszont egyre kevesebb az igény – a műanyag edények kiszorították a tölgyből, akácból, eperfából készült alkalmatosságokat. Bár sokan a bort is műanyag tartályokba teszik, annak soha nem lesz olyan íze, mint amit fahordóban tárolnak. Az új hordó készítéséhez elengedhetetlen szerszám a körző, amelynek segítségével a tárolóedény aljának méretét szabják meg. Literenként 3 lejbe kerül az új hordó, ami azt jelenti, hogy egy 100 literest 300 lejért készít el a kádár.
F. I.